• eyelash growth serum
  • Ma 2019. december 09., hétfő, Natália napja van. Holnap Judit napja lesz.

    Zsolnay Vilmos születésének 180. évfordulója alkalmából a "legnagyobb magyar fazekas" tevékenységét bemutató kiállítás nyílt a Magyar Szabadalmi Hivatalban szeptember, október hónapban.

     

    A kiállítás fókuszában a "munkásművész" életútjának, pályájának bemutatása, többek között a pirogránit burkolóanyag és az eozinmázas technológia kifejlesztése állt, amit Zsolnay kerámiával díszített épületek, továbbá a Zsolnay-védjegyek részletes bemutatása kísért.



    A Magyar Szabadalmi Hivatalban "Tudomány-művészet-technika" alcímmel évek óta zajló kiállítás-sorozat e három emberi tevékenységforma egymásra hatását, egymásra épülését, egymás általi kölcsönös meghatározottságát kívánta bemutatni.

    Zsolnaynak az eozin a legismertebb találmánya, azonban két másik, nagy jelentőségű műszaki újdonság is született munkássága nyomán: a porcelánfajansz és a pirogránit.

    A kiállítás rendezői arra törekedtek, hogy Zsolnay tevékenységének minden szeletéből felvillantsanak néhány érdekes tárgyat vagy dokumentumot. A látogatók megismerkedhettek a különböző technológiával készült dísztárgyakkal, sőt néhány kísérleti darabbal is. Látható volt Zsolnay Vilmos egyetlen szabadalommal védett találmánya, egy keménycserépből készült bélyegnedvesítő készülék, valamint néhány korabeli kísérleti eszköz is. Néhány érdekes eredeti kiviteli terv is helyett kapott a falakon, csakúgy, mint a gyár archívumából származó érdekes dokumentumok másolatai, valamint korabeli fotók is.
    A Zsolnay védjegyek különböző változatait (közülük az egyik egy muzeális értékű hivatali lajstromkönyvben) is kiállították.
    Az épületdíszeket egy-két eredeti darabon kívül számos színes felvételen mutatták be a kiállítás rendezői.

    A Zsolnay-kerámiát az 1875 és 1918 közötti időszakban szinte minden jelentős bécsi és magyar építész alkalmazta épületeinek díszítésénél, köztük Ybl Miklós, Hauszmann Alajos, Otto Wagner, Max Fabiani, Lechner Ödön és Lajta Béla is.

    A Zsolnay-gyár és Zsolnay Vilmos munkássága akár jelképe is lehetne annak a rohamos fejlődésnek, amely a XIX. század utolsó harmadában végbement, sok tekintetben megvalósítva a század első felének, a Reformkornak az álmait. E jelentős életműből fontos kiemelni Zsolnay Vimos személyes irányítása alatt született találmányokat (pirogránit, eozin-máz), főként azért, mert ezek meghatározóak voltak az építészeti kerámiák gyártásában is.

    A gyáralapítás kezdeményezője Zsolnay Miklós kereskedő volt, aki a hazai ipar fejlesztéséért fiának, Ignácnak adta át az épületeket díszítő terracotta elemeket és háztartási edényeket készítő kis kőedény manufaktúrát. Zsolnay Vilmos (1828-1900) – akit kortársai a "legnagyobb magyar fazekas"-ként tiszteltek -, bátyja, Zsolnay Ignác kis kőedény manufaktúrájából az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb finomkerámia-ipari gyárkomplexumát fejlesztette ki a 19. század utolsó harmadában, az általános gazdasági fellendülés, társadalmi átalakulás kedvező időszakában.

    Sokoldalúan kreatív, gyakorlatias és művészi hajlammal megáldott, igényes személyiség volt. Kereskedőként indult pályáján, csupán élete delétől szentelte minden energiáját gyára személyes irányítására. A szabad munkaerő-áramlás következtében külföldi szakmunkásokat éppen úgy foglalkoztatott gyárában, mint falusi fazekasokat, ezen kívül saját szakember gárdát nevelt a gyári szakiskolában. Alapanyagait maga állította elő, bányák sorát bérelte, vásárolta meg. Foglalkozott ipari porcelángyártással, volt építészeti terrakotta, edénygyártó és kályhagyár részlege, de Zsolnay Vilmos és tehetséges családtagjai számára a legkedvesebb és a legfontosabb a gyár művészi munkássága volt. Számos technikai találmány, speciális összetételű massza, máz, díszítőtechnika kidolgozása fűződik Vilmos nevéhez, elsőként az 1870-es évek során kidolgozott "porcelánfajansz" kerámiaféleség, amelynek világos színű, de porózus alaptestét színes, erős tüzű email kézi festéssel díszítettek.

    A külföldi bemutatkozásokon, világkiállításokon (Bécs, 1873; Párizs, 1878; Sidney, 1879; Chicago, 1893; Brüsszel, 1897) számos jelentős díjat nyertek el. Bécsből, Londonból, New Yorkból érkező megrendeléseket teljesítettek. Zsolnay Vilmos periódusában a gyár az ismeretlenségből előretörve versengett a leghíresebbekkel, a kor kerámiaművészetét meghatározó, nemzetközinek tekinthető stiláris és technikai tendenciákat követte, ugyanakkor egyéni és jellegzetes módon, rendkívüli formagazdagsággal, színességgel, fantáziával.
    Sokoldalú tehetségének köszönhetően Zsolnay Vimos az építészeti kerámia területén is különleges teljesítményt tudott nyújtani. A szerény terrakotta díszítőtagozatok kezdeti előregyártása helyett az 1880-as évektől jelentős magán- és középületek egész sorának teljes, egyedi kerámia öltözékét készítette el. A magyarországi építkezések általános fellendülése következtében a 20. század elején a Zsolnay gyár termelésében az építészeti kerámia meghatározó ágazat lett, az egyedileg tervezett, luxus kivitelezésű megbízatások mellett Budapesten csempe és szaniter árú gyárat is létesítettek.
    Zsolnay Vilmos korának olyan kiemelkedő személyisége volt, hogy Ferenc József császár és király 1891-es pécsi látogatásakor a gyárát megtekintő uralkodót – az üzem területén lévő Zsolnay rezidencián – saját lakásán is vendégül láthatta.

    A híres gyár ma is üzemel a belváros szomszédságában. Termékeivel -elsősorban az exkluzív porcelán dísztárgyakkal- ma is méltón képviseli itthon és a nagyvilágban alapító tulajdonosa Zsolnay Vilmos és a magyar kézművesipar mesterembereinek kiemelkedő tehetségét.

     

     

  • написание пресс-релиза
  • статьи для сайта
  • написание статей
  • новости для сайта
  • написание коммерческого предложения
  • продающий текст
  • копирайтинг
  • копирайтер
  • копирайтеры
  • SEO копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные кампании в интернете
  • обслуживание сайта
  • биржи статей