A mérnök, aki kisiparosnak érzi magát

Előző számunkban egy magyar mérnök kisvállalkozó síktükrös napenergiás projektjéről írtunk. Portréját hely hiányában nem közölhettük. Írásunknak most az ad időszerűséget, hogy a Soós és Társa Hűtőtechnikai Zrt. megújuló hasznosítási üzletággal bővítve palettáját, bemutatótermet nyitott az érdeklődő tervezők, szakemberek, építkezők tájékoztatására. Az üzletág szaktanácsadói teendőit a feltaláló vállalta el.

Kiss Tibor Gyulán született 1949-ben, Békéscsabán végezte a gimnáziumot, majd első diplomáját a PMMF-en Pécsen a Jászberényi Hűtőgépgyár ösztöndíjasaként szerezte.  Pályáját Jászberényben kezdte, dolgozott a FŐBER-nél, az Óbuda mgtsz-nél, majd Kanadába emigrált, ahol szintén hűtéstechnikával foglalkozott és tanulmányokat folytatott a torontói egyetemen. Hazatérése után 1987-ben egy holland cégnél dolgozott és Finnországban is megfordult.

1989-óta működik magáncég vezetőjeként, családi vállalkozás keretében. Előző cége KOM-ET. Kft. néven működött. A fő tevékenységként klímatechnikával és szabályozástechnikával, tervezéssel, kivitelezéssel, üzemeltetéssel, importtal, külföldi cégek képviseletével foglalkozott. Munka mellett járt a BME –re is, az MBA szakra.  A 2003-as nigériai munkák után alapította meg a jelenlegi vállalkozását, a HITECH-SOL Kft-t. „Mióta önálló vállalkozóként dolgozom, mérnök létemre kisiparosnak érzem magamat” – vallotta. „Kísérleteimet, fejlesztési munkáimat ugyanis többnyire otthoni műhelyemben, hűtőgépszerelő édesapám példájára klaszszikus iparos emberként saját kezűleg végzem.”

A „BME”-n megszerzett „EU rendszerű energia auditor” címmel jogosultságot szerzett az épületek energetika auditá-lására is – amelyre a közeljövőben szükség lesz. 2005-ben elnyerte az EUR ING címet Büsszelben a FEANI-tól. Vállalkozása – szakértői jogosultsága által – a  Soós és Tsa Zrt karöltve – részt vállal hűtési, és megújuló energia-hasznosítási tevékenységekben is. Speciális területük a fa pellet fűtések telepítése családi házas fűtési rendszereknél, kombinálva a napenergia hasznosítással.

A víz-víz hőszivattyúkkal, 2-3 m mélyre lefektetett csőkígyókban keringetett folyadékkal a talaj hőjének hasznosításával is foglalkoznak. Ez képezi a berendezés „hűtő” oldalát. Az épületen belül elhelyezett kondenzátor adja le a talajból „kiszivattyúzott” hőt + a felvett elektromos energia hő egyenértékét. Az előállítható fűtővíz hőmérséklete: +50 – +55 C°. Ez a hőmérséklet elegendő padló-fűtések, vagy fan-coil-os fűtések megfelelő működéséhez.

A földe fektetett csőkígyós megoldást használják az úgynevezett „passzív hűtéseknél” is – ahol az épületek belső falára, mennyezetére rögzített vékony falú- és kis átmérőjű csövekben áramoltatják a talajban is keringtetett hűtő folyadékot.

Újabb területet jelent a tüzelőanyag cellás elektromos áram termelés, amelyhez szintén nagy reményeket fűznek. USA-beli partnerük ehhez megfelelő szakmai támogatást nyújt.

Nemrég kötöttek megállapodást a svéd Värmebaronen céggel – első sorban – fa pellet égők behozatalára – teljes szerviz kiszolgálás mellett.

Kiss úr elégedett embernek tartja magát. Elmondása szerint ahhoz képest, hogy korán elvált szülei a nagyszülőkre bízták nevelését, emberi és szakmai vonatkozásban is szép eredményeket ért.  Sikeresen felnevelte és elindította az életbe két lányát. Az idősebb, a közgazdasági egyetemet végzett Zsuzsa hét éve az Európa parlament külügyi bizottságában, Brüsszelben, a fiatalabb, a külkereskedelmi főiskolán diplomázott Krisztina a VÁTI-nál dolgozik. Szűkös budapesti lakását egy folyton javítgatni szükséges ürömi parasztházra cserélte, ahol jutott hely a barkácsolásra, kísérletezésre.

Miután az idén korengedménnyel 60 évesen nyugdíjba vonult, elvállta a hűtős, klímás szakma érdekképviseleti szervezetének, a HKVSZ-nek a főtitkári teendőit. Cége és fejlesztési témái menedzselése mellett így még kevesebb ideje jut hobbijára, a négy személyes, bérelt Cessna gép vezetésére, amihez 45 évesen szerzett jogosítványt, valamint az Amerikából jégről, vízből emberek mentésére behozott légpárnás járműve használatára.

Sámathy