Mikor és hogyan találták fel a fröccsöt? – bármelyik kvízműsor beugró kérdése is lehetne a felvetés, de a szerkesztők gondban lennének a válaszok megadásával. Ugyanis egyértelműen JÓ válasz nem létezik.


 

A szikvíz hungarikum. Még akkor is, ha Jedlik Ányos előtt többen kísérleteztek Nyugat-Európában a különböző halmazállapotú anyagok összekeverésével.

 

 

Víz és szén-dioxid

SZÓDASZTORI


Az első kísérletező tudós a brit Joseph Priestly volt, aki 1767-ben a szén-dioxidot vízzel elegyítette, de hamarosan követte őt a genfi Jacob Schweppe, aki 1783-ban egy sokáig titokban tartott módszert talált fel a mesterséges ásványvíz nagyipari előállítására. A következő állomásunk 1813, amikor Charles Plinth megalkotta és szabadalmaztatta a szifonfejet.

Jedlik Ányos pár évvel később, 1826-ban ért el újszerű eredményeket a kísérletezés területén: a győri bencés apátságban a balatonfüredi ásványvizet mesterséges szénsavas vízzel, a szódavízzel helyettesítette.

Voltaképpen ezzel alapozta meg a magyar szikvízipar történetét. Jedlik maga is szikvízkészítő volt egy darabig, de a jogot később átadta unokaöccsének, és ezt követően már sorra születtek meg a magyar szikvízkészítő műhelyek.

 

 

 

Szóda és bor

Íme a spritzer! Íme a fröccs!


Jedlik Ányos, a felvidéki születésű, világhírű magyar feltaláló, bencés tanár írásaiban az tudatja velünk: a győri bencések már az 1800-as évek elején vizet adtak az apátság borához. Sőt! Balatonfüredi savanyúvízzel keverték a bort, mert az tartalmazott némi természetes szén-dioxidot. Ezeket a tapasztalatokat vihette magával Jedlik Fáy András birtokára, ahol a vendégek között volt Vörösmarty Mihály és Czuczor Gergely is.  Itt mutatta be a kiváló társaságnak találmányát, a pesti üzemében készített szódavizet, amit mindjárt hozzáspricceltek Fáy kissé savanykás borához.


Az italt Jedlik így mutatta be: „Íme a spritzer!”. Vörösmarty replikázott: ”Ez túl németes, legyen inkább a neve FRÖCCS!”


A történetírók persze megjegyzik: Győrben már az 1820-as években ihattak fröccsöt a bencések, hiszen Jedlik ott és akkor találta fel a szikvízgyártást.


Az elmúlt közel két évszázad alatt százezrek váltak a fröccskultúra híveivé. Fröccsreceptek hosszú sora bizonyítja, hogy a bornak és a szódavíznek különféle arányai, elkészítési módjai döntően befolyásolják az ízvilágot.


Azt azonban egyetlen recept sem vonja kétségbe: igazi fröccsöt csakis igazi szódavízből lehet készíteni! A hagyományos szódavíz első cseppje ugyanolyan csípős, kissé savanykás, mint az utolsó, ráadásul mivel nincsenek benne ásványi anyagok, a bor megtarthatja bukéját.

A fröccs nem futott be nemzetközi karriert, de ezt egyedül csak a világ sajnálhatja...



 

FRÖCCSHATÁROZÓ

Fröccsreceptek


Kisfröccs, Fütty, Rövidlépés: 1 deci bor + 1 deci szóda

Nagyfröccs, Hajtás, Húzás: 2 deci bor + 1 deci szóda

Hosszúlépés, Fordított: 1 deci bor + 2 deci szóda

Házmester: 3 deci bor + 2 deci szóda

Viceházmester: 2 deci bor + 3 deci szóda

Háziúr, Bivalycsók: 4 deci bor + 1 deci szóda

Lakófröccs: 1 deci bor + 4 deci szóda

Krúdy-fröccs: 9 deci bor + 1 deci szóda

Sóherfröccs, Távolugrás: 1 deci bor + 9 deci szóda

Góré fröccs: 1 deci bor + spriccentésnyi szóda

Polgármester: 6 dl bor + 4 deci szóda

Mafla: 0,5 liter bor + 0,5 liter szóda

Csattos: 1 liter bor + 0,5 liter szóda

Lámpás: 1,5 liter bor + 0,5 liter szóda

Magyar-Angol: 6 dec bor + 3 deci szóda

Újházy fröccs: Bor + kovászos uborka leve

Színészfröccs: 2 deci szóda, az is "langyosan"

Kagál: Tetszőleges fröccs + teáskanál málnaszörp

Kass v. Tisza fröccs: Vörösbor pezsgővel

Matrózfröccs: Korsó sör, mellé 1 deci rum

 

 

 

Forrás: MOSZI Országos Szikvízkészítő Ipartestület