• eyelash growth serum
  • Ma 2018. november 13., kedd, Szilvia napja van. Holnap Aliz napja lesz.

     

    Minimálbér, illetmények, nyugdíjak, közterhek, adók, adókedvezmények, szociális ellátások mértéke 2018-ban.


     

     

    1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

     

    Havi bér Ft/hó

    Heti bér Ft/hét

    Napi bér Ft/nap

    Órabér Ft/óra

    Minimálbér 430/2016. (XII.15.) Korm.r. 2. § (1) bek. b)

    138.000

    31.730

    6.350

    794

    Garantált bérminimum* 430/2016. (XII.15.) Korm.r. 2. §

    (2) bek.b)

    180.500

    41.500

    8.300

    1.038

    Közfoglalkoztatási bér 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 1.§ (1)

    bek.

    81.530

    18.740

    3.748

    -

    Garantált közfoglalkoztatási bér** 170/2011. (VIII.24.)

    Korm. rend. 2. § (1) bek.

    106.555

    24.495

    4.899

    -

    Munkavezetőt        megillető közfoglalkoztatási       bér

    170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 2/A.§ (1) bek.

    89.705

    20.620

    4.124

    -

    Munkavezetőt    megillető közfoglalkoztatási garantált bér*** 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2/A. § (2) bek. -

    117.245

    26.955

    5.390

    -

    Közfoglalkoztatási pontokban 6 órában foglalkoztatottak speciális közfoglalkoztatási bére 170/2011. (VIII. 24.)

    Korm.r. 2/C. § (1) bek.

    42.805

    9.840

    1.968

    -

    Közfoglalkoztatási pontokban 6 órában foglalkoztatottak speciális garantált közfoglalkoztatási bére**** 170/2011.

    (VIII. 24.) Korm.r. 2/C. § (2) bek.

    55.940

    12.860

    2.572

    -

    • A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg

    ** A garantált közfoglalkoztatási bér a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörben foglalkoztatott közfoglalkoztatottat illeti meg

    *** A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörben, teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg

    ****A közfoglalkoztatási pontokban legalább 6 órában foglalkoztatottakat speciális garantált közfoglalkoztatási bér a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén illeti meg



    2. A 2017. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások minimuma

    Öregségi nyugdíj legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 11. §

    28.500,- Ft/hó

    Árvaellátás legkisebb összege 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 64/D. §

    24.250,- Ft/hó

    Saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj együttfolyósítási összeghatára 2018. január 1-jétől

    168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. § (7) bek.

    91.080,- Ft/hó

    Rehabilitációs pénzbeli ellátás minimális összege – foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható 2011. évi CXCI. tv. 9. § (1) bek. a) pont, (2) bek. a) pont, 327/2011. (XII. 29.)

    Korm. rendelet 8/A. §

    alapösszeg (98.890,- Ft) 30%-a –

    29.667,- Ft/hó

    Rehabilitációs pénzbeli ellátás minimális összege – tartós foglalkoztatási rehabilitáció

    2011. évi CXCI. tv. 9. § (1) bek. b) pont, (2) bek. b) pont, 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §

    alapösszeg (98.890,- Ft) 40%-a –

    39.556,- Ft/hó

    Rokkantsági ellátás minimális összege – rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

    2011. évi CXCI. tv 12. § (1)bek a) és (2)bek a), 327/2011 (XII. 29.) Korm.rendelet 8/A. §

    alapösszeg (98.890,- Ft) 30%-a –

    29.667,- Ft/hó

    Rokkantsági ellátás minimális összege – rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,

    2011. évi CXCI. tv 12. § (1)bek b) és (2)bek b).,327/2011 (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §

    alapösszeg (98.890,- Ft) 45%-a –

    44.501,- Ft/hó

    Rokkantsági ellátás minimális összege– rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható,

    2011. évi CXCI. tv 12. § (1)bek c) (2)bek c)., 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §

    alapösszeg (98.890,- Ft) 50%-a –

    49.445,- Ft/hó

    Rokkantsági ellátás minimális összege – rehabilitációja nem javasolt, egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes

    2011. évi CXCI. tv. 12. § (1)bek d) (2)bek d)., 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §

    alapösszeg (98.890,- Ft) 55%-a –

    54.390,- Ft/hó

     

    3. Álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás

     

    Ellátás összege

    Álláskeresési járadék maximuma (folyósítási idő maximum 90 nap) 1991. évi IV. tv. 26. § (5) bek., 27. §

    (3) bek.

    munkaerő-piaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100%-a:

    138.000,- Ft/hó      4.600,- Ft/nap

    Nyugdíj előtti álláskeresési segély

    1991. évi IV. tv. 30.§ (2) bek.

    a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos minimálbér 40%-a:

    55.200,- Ft/hó       1.840,- Ft/nap

    (előbbi összegnél alacsonyabb járadékalap esetén a havi összeg a járadékalap

    40%-a, a napi összeg pedig ennek harmincad része)

    Keresetpótló juttatás 1991. évi IV. tv. 14. § (6) bek.

    a keresetpótló juttatás megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60-100%-a közötti mértékben, mérlegelési jogkörben megállapított összeg:

    48.918,- Ft/hó – 81.530-,- Ft/hó

     

    4. Munkaadók (kifizetők) által fizetendő közterhek

    Szociális hozzájárulási adó

    2011. évi CLVI. tv. 453. §, 459.§

    kifizetők az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők pedig e jogállásukra tekintettel (saját maguk után) fizetik, mértéke: adóalap 19,5%-a

    (csak törvény szerinti adókedvezményekkel csökkenthető)

    Rehabilitációs hozzájárulás

    2011. évi CXCI. tv. 23. § (1), (3) és (5) bek.

    a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb

    összegének kilencszerese/fő/év

    (a 25 főnél több személyt foglalkoztató munkaadók fizetik, a kötelező foglakoztatási szintből hiányzó létszám alapján)

    Szakképzési hozzájárulás

    2011. évi CLV. tv. 4.§ (1) és (2) bek.

    Szakképzési hozzájárulási adóalap 1,5%-a

    (ami megegyezik a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapjával)

    (ezen adóalap a törvény szerinti kedvezményekkel csökkenthető)

    5. Munkavállalók által fizetendő közterhek

    Munkavállaló egyéni járulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíjfizetési kötelezettsége

    1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 19.§ (2)-(3) bek.

    Nyugdíjjárulék

    10%

    Egészségbiztosítási és     munkaerő-piaci járulék

    Természetbeni

    egészségbiztosítási járulék

    4%

    Pénzbeli egészségbiztosítási járulék

    3%

    Munkaerő-piaci járulék

    1,5%

     

    összesen

    8,5%

    mindösszesen

    18,5%

     

    6. Egészségügyi szolgáltatási járulék  7 320,- Ft/hó (244,- Ft/nap)

    Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet. [Tbj. 19. § (4) bek. 39. § (2) bek.]

     

    7. Adósávok, adókedvezmények

    Adósávok 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 8. § (1) bek.

    Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó

    mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 15 százaléka

    Adóalap Szja. tv. 29.§.

    Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított

    jövedelem 84 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

    Adóalap kedvezmények

    családi kedvezmény Szja. tv. 29/A § (1)-

    (2) bek.,

    A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] a családi kedvezménnyel csökkenti. A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

    -   egy eltartott esetén 66.670,- Ft-tal,

    -   két eltartott esetén:

    2016-ban 83.330,- Ft-tal,

    2017-ben 100.000,- Ft-tal,

    2018-ban 116.670,- Ft-tal,

    2019-től 133.330,- Ft-tal,

    -   három és minden további eltartott esetén eltartottanként és jogosultsági hónaponként 220.000,- Ft-tal csökkenthető.

    első házasok kedvezménye Szja tv. 29/C.

    Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély

    § (1), (3) és (4) bek.

    az    összevont    adóalapját   [29.     §]     az    első     házasok

     

    kedvezményével csökkenti. Jogosultsági hónaponként, de

     

    legfeljebb 24 hónapig, a házastársak által együttesen

     

    összesen havi 33.335,- Ft-tal csökkenthető az adóalap. Az

     

    első házasok kedvezménye a családi kedvezményt megelőző

     

    sorrendben érvényesíthető.

    Kedvezményes adózású béren kívüli juttatások

    [Szja. tv. 71. § és 70. § (4a) bek.]

    -   pénzjuttatás maximum 100.000,- Ft/év, és/vagy

    -   Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya)

    ·          szálláshely alszámlán maximum 225.000,- Ft/év;

    ·          vendéglátás alszámlán maximum 150.000,- Ft/év;

    ·          szabadidő alszámlán maximum 75.000,- Ft/év. feltéve, hogy a fenti jogcímen adott juttatások együttes értéke

    nem     haladja    meg     az     éves     rekreációs     keretösszeget

    Az adó mértéke: 15% SZJA (alapja a kiadott juttatás értékének 1,18-szorosa) és 14% EHO

     

    [Szja. tv. 69. § (2) bek., 1998. évi LXVI. tv. (Eho tv.) 3. § (4) bek.]

    (költségvetési szerveknél 200.000,- Ft/év, más munkáltatóknál

    450.000,- Ft/év)

    Kedvezményes adózású egyes juttatások

    [Szja. tv. 70. § (1) bek. b) pont, (3) bek a)

    pont, (4) bek., (5) bek. a) pont]

    Az adó mértéke: 15% SZJA (alapja a kiadott juttatás értékének 1,19 1,18-

    szorosa) és 22 14 % EHO

    [Szja. tv. 69. § (2) bek., Eho tv. 3. § (1) bek. ba) pont]

    Például:

    -     a béren kívüli juttatások éves rekreációs keretösszeget meghaladó része,

    -      a SZÉP kártyán az egyes alszámlákra meghatározott keretösszegen felül adott juttatás,

    -      csekély értékű ajándék: 13.800,- Ft/alkalom, évente háromszor adható,

    -    hivatali telefon magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem.

    Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó Szja. tv. 23. § szerint figyelembe veendő jövedelme [1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 23. §]

    600.000,- Ft

     

    8. Pénzbeli társadalombiztosítási ellátások és családtámogatások

    Csecsemőgondozási díj (CSED)

    1997. évi LXXXIII. tv.(Eb. tv.) 42. §

    a naptári napi alap 70%-a (Eb.tv. 42. § (1) a) pont), illetve

    a naptári napi jövedelem 70%-a (Eb.tv. 42. § (1) b) pont)

    Gyermekgondozási     díj

    1997. évi LXXXIII. tv.

    (Eb. tv.) 42/D. § (1) bek.

    (GYED)

    a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2018-ban 193.200,- Ft/hó)

    Táppénz 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 48. § (7) bek.

    a táppénz alapjának 60%-a (folyamatos biztosítási időszak alatt legalább 730 nap biztosításban töltött nappal rendelkezik)

    a táppénz alapjának 50%-a (az előző pontban meghatározottnál rövidebb biztosításban töltött idő esetében, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén, vagy ha a szülő azért vesz igénybe táppénzt, mert 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartama alatt gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben)

    a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét! (9.200,- Ft-ot)

    Családi pótlék (CSP)

    1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 11. §

    (1) bek.

    egy gyermekes család esetén

    12.200,- Ft/hó

    egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén

    13.700,- Ft/hó

    kétgyermekes család esetén gyermekenként

    13.300,- Ft/hó

    két gyermeket nevelő egyedülálló esetén

    gyermekenként

    14.800,- Ft/hó

    három, vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként

    16.000,- Ft/hó

    három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló

    esetén gyermekenként

    17.000,- Ft/hó

    tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint     intézményben     (gyermekotthonban,     javítóintézetben,      büntetés- végrehajtási     intézetben      vagy     szociális     intézményben)      élő,     továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekenként

    23.300,- Ft/hó

    tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos

    gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos gyermekenként

    25.900,- Ft/hó

    saját jogán nevelési ellátásra jogosult tartósan beteg

    illetve súlyosan fogyatékos esetén, ha nem nevelőszülőnél és nem intézményben él, az ilyen személy után személyenként

    20.300,- Ft/hó

    a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülő által nevelt nem tartósan beteg és nem súlyosan fogyatékos gyermek, valamint a Gyvt. 72. § (1) bek. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogán iskoláztatási   támogatásra  jogosultszemély  esetén   az  ilyen   gyermek illetve

    jogosult után személyenként                                                           14.800,- Ft/hó

    Anyasági támogatás

    LXXXIV. tv. (Cst.) 31. §

    1998.

    évi

    Az öregségi nyugdíjminimum 225 %-a:

    Ikergyermek esetén 300%-a:

    64.125,- Ft

    85.500,- Ft

     

    A támogatás a szülést követően igényelhető, ha az anya legalább négyszer – koraszülés esetén egyszer – részt vett várandósgondozáson, továbbá a szülést követő 6 hónapon belül támogatást igényelhet az az örökbefogadó szülő és az a gyám, aki a gyermek születését követő 6 hónapon belül végleges határozat

    alapján vált örökbefogadóvá illetve gyámmá (Cst. 29. és 32. §).

    Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)

    (korábbi neve: gyermekgondozási segély)

    1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. § (1)-(2) bek.

    Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a:                                           28.500,- Ft/hó 2 ikergyermek esetén az öregségi nyugdíjminimum 200%-a (57.000,- Ft/hó), 3 ikergyermek esetén 300%-a (85.500,- Ft/hó), 4 ikergyermek esetén 400%-a (114.000,- Ft/hó), 5 ikergyermek esetén 500%-a (142.500,- Ft/hó),

    6 ikergyermek esetén 600%-a (171.000,- Ft/hó)

    A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének

    végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe (Cst. 20. §).

    Gyermeknevelési támogatás (GYET)

    1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. §(1)

    bek.

    Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a:                                           28.500,- Ft/hó A támogatásban az a szülő és gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt –

    részesülhet, aki saját háztartásában 3 vagy több kiskorút nevel, és a legfiatalabb 3 és 8 év közötti (Cst. 23. §)






    9. Szociális ellátások

    Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás                     (EGYT) 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 37. § (1), (4) bek.

    Jogosult

    Havi összege

     

    Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

    a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

    b) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási    támogatásban, gyermekgondozási díjban, csecsemő gondozási díjban – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani.

    Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói,                                  egészségbiztosítási           és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 90%-át azzal, hogy ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 95%-ának (2018-ban az öregségi nyugdíjminimum 95%-a: 27.075,- Ft) szorzatával .

     

    Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 35.§

    Jogosult

    Havi összege

     

    Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az

    a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, kivéve azt, aki EGYT-re jogosult (a fent hivatkozottak szerint)

    A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege

    az     öregségi    nyugdíj    mindenkori legkisebb összegének 80%-a:

    (2018-ban 22.800,- Ft/hó)

     

    Időskorúak járadéka 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 32/B § (1) bek. és 32/C §

    Jövedelemmel nem rendelkező jogosult

    Havi összege

     

    a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj

    mindenkori legkisebb összegének 85%-át,

    a)

    a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 85%-a: (2018-ban 24.225,-Ft/hó)

     

    az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi   jövedelme   nem   haladja   meg   az öregségi

    nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át,

    b)

    a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 100%-a:

    (2018-ban 28.500,-Ft/hó)

     

    az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az

    öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-át.

    c)

    a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 135%-a:

    (2018-ban 38.475,-Ft/hó)

     

    Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1.000,- Ft.

     

    Ápolási díj

    2017.    évi     C.     tv. (Költségvetési  tv.)  65.

    §  (2)  bek.  b)  pont  és

    1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 44. §

    Jogosult

    Havi összeg

     

    Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. §

    (1) bek. 2. pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló

    - súlyosan fogyatékos, vagy

    - tartósan beteg 18 év alatti

    Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 100%-a: 32.600,- Ft

     

     

    személy gondozását, ápolását végzi

    (Szoc. tv. 41. § (1) bek.)

     

    Kiemelt ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha:

    - komplex minősítés alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés

    b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt személy, vagy

    - olyan személy gondozását, ápolását végzi, aki után súlyos betegsége vagy fogyatékossága miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak

    (Szoc. tv. 43. § (1) bek.)

    a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 180%-a (kiemelt ápolási díj): 58.680,- Ft

    Emelt összegű ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi és a kiemelt ápolási díj feltételeinek nem felel meg.

    (Szoc. tv. 43/A. § (1) bek.)

    a Költségvetési tv-ben meghatározott alapösszeg 150%-a (emelt összegű ápolási díj): 48.900,- Ft

     

    10. Kis összegű követelés értékhatára  100 000,- Ft

    [2017. évi C. tv. (Költségvetési tv.) 69. §]

    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdés alapján az államháztartás alrendszereiben - az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül - a fenti értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.

     

    11.    Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő közteher

    Egyszerűsített foglalkoztatási forma

    A közteher mértéke (Ft/nap)

    1.

    mezőgazdasági idénymunka

    500,- Ft

    2.

    turisztikai idénymunka

    500,- Ft

    3.

    alkalmi munka

    1.000,- Ft

    4.

    filmipari statiszta

    3.000,- Ft

    Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 8. § (2) bekezdés alapján.

     

     

    12.  Bérgarancia támogatás maximuma 2017-ben *  1.238.500,-Ft

    (1994. évi LXVI. tv. 7. § (1)-(2) bek., Nemzetgazdasági Közlöny 2016/12. szám)

    A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Ha a gazdálkodó szervezet a támogatást ugyanazon jogosult tekintetében egy felszámolási eljáráson belül több részletben veszi igénybe, és a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.

    Ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt, azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az említett ötszörös mértéket, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak (függetlenül attól, hogy a támogatás megállapítására a bérgarancia törvény 2/B. § (1) vagy (3) bekezdése alapján került sor). A kétszeres összeg 2017-ben 495.400,- Ft

    * Jelen tájékoztató kiadásáig a Nemzetgazdasági Közlönyben nem jelent meg hivatalos közlemény a 2018. évi bérgarancia támogatások számításához is alkalmazandó, 2016. évi nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetek összegéről, sem a bérgarancia támogatás 2018. évi felső határáról. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a 2016. évi nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset 263.200,- Ft volt.

     

    Készítette: Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály

     

     

     

  • написание пресс-релиза
  • статьи для сайта
  • написание статей
  • новости для сайта
  • написание коммерческого предложения
  • продающий текст
  • копирайтинг
  • копирайтер
  • копирайтеры
  • SEO копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные кампании в интернете
  • обслуживание сайта
  • биржи статей