• eyelash growth serum
  • Ma 2021. január 27., szerda, Angelika napja van. Holnap Károly és Karola napja lesz.

    Az adó- és járulékszabályok a 2013. évtől több rendelkezés alapján módosultak. Az alapvető változásokat az alábbiak foglalják össze.

     

    A 2013. évben változást jelentő adó- és járulékszabályok jelentős részét az alábbi jogszabályok tartalmazzák:

    • a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény, amelyben a foglalkoztatási kedvezmények mellett a vállalkozási környezet javítását célzó rendelkezések is szerepelnek – Magyar Közlöny (MK) 2012. október 15.

    • a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény – MK 2012. október 15.

    • az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény (Mód. tv.) – MK 2012. november 29.

    • egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény (Mód.2. tv.) – MK 2012. december 22.

    • a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény – MK 160/2012. november 30.) – és a hozzá kapcsolódó rendelkezések.

    A változások döntő többsége 2013. január 1-jén lépett hatályba.

    A 2012. október 15-i Magyar Közlönyben megjelent két törvényről az Iparos Újság múlt év novemberi számában tájékoztattuk olvasóinkat. Az utóbbi három törvény rendelkezéseit az alábbiak foglalják össze.

     

     

    A tételes kisadózás és a kisvállalati adózás

     

    A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló – 2012. október 15-én megjelent – 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) a Mód. tv és Mód.2. tv alapján is változott.

     

    A tételes kisadózás (KATA)

     

    • A módosítás szerint főállású kisadózó az, aki a tárgyhó bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének:

    – legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,

    – a járulékszabályokat tartalmazó 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (pl. nyugdíjas)

    – 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban, vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy

    – rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján 50%-os, vagy kisebb mértékű, 

    – külföldön biztosított, vagy más államban biztosítottnak minősül. [Mód. tv. 46. §.]

    Vagyis: amennyiben a kisadózó megfelel az előző feltételek valamelyikének, akkor nem minősül főállású kisadózónak, és a kisadózó vállalkozásnak a havi 25 000 Ft tételes adót kell utána fizetnie.

     

    • Az adóalanyiságot nem az ingatlan-bérbeadói, biztosítási ügynöki, stb. tevékenységet folytató vállalkozás nem választhatja, hanem az, amelyiknek az adóalanyiság választásának évében ebből bevétele származott. [Mód. tv. 48. § (2) bek.]

     

    • A KATA szerinti adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az átalányadózást, vagy az evát választotta. [Mód. tv. 47 §.]

     

    • A kedvezményes adózás alá tartozó 6 millió Ft bevétel túllépése esetén a 40%-os adó arányosítására vonatkozó szabály változott, mely szerint, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, akkor a 40%-os adót a bevétel azon része után kell megfizetnie, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 500 000 Ft szorzatát. [Mód. tv. 51. §] 

    [A 40 %-os adó például évi 10 millió Ft bevétel esetén

    – ha a tételes adófizetési kötelezettség 12 hónapra vonatkozik: 4 millió Ft x 0,4 =160 000 Ft,

    – ha a tételes adófizetési kötelezettség 10 hónapra vonatkozik, (a kisadózó pl. 2 hónapig táppénzen volt): 5 millió Ft x 0,4 = 200 000 Ft.

    Ebben az esetben a kisadózó vállalkozás kedvezményes bevételi határa csak 5 millió (10 x 500 000) Ft.]

     

    • A Katv. kiegészült a kedvezményezett foglalkoztatott fogalmával, amelybe az adótörvényeket módosító 2011. évi CLVI. törvény 462/B. § (2) bekezdése, 462/C. §-a és 462/D. §-a szerinti személyek tartoznak: a 25 év alatti pályakezdő munkavállalók, a tartósan álláskeresők, valamint az anyasági ellátások folyósítása alatt, vagy azt követően foglalkoztatottak. A kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után kedvezmény érvényesíthető, amely kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de legfeljebb személyenként 100 000 Ft a foglalkoztatás első két évében. A kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén csökkentett mértékben érvényesíthető. [Mód.2. tv. 54. § (1) bek.]

     

    A kormány honlapján a Nemzetgazdasági Minisztérium kalkulátort tett közzé, amellyel a KATA közterhei összehasonlíthatók az szja szerint tételes költségelszámolást alkalmazó és az evás egyéni vállalkozó, valamint a Tao szerint adózó vállalkozás közterheivel.

     

    A kisvállalati adózás (KIVA)

     

    A KIVA szabályai a Mód.tv és a Mód.2 tv alapján is változtak.

      

    Néhány a módosítások közül:

      

    • Változtak az adóelőlegre vonatkozó előírások és befizetési határidők.

    Amennyiben a Katv. szerint meghatározott adófizetési kötelezettség az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot meghaladta, az adóelőleg-bevallási és fizetési kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig kell teljesíteni.

    Amennyiben a Katv. szerint meghatározott adófizetési kötelezettség az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot nem haladta meg, az adóelőleg-bevallási és fizetési kötelezettséget negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kell teljesíteni.

     A KIVA szerinti adóalanyiság első évében a havi előlegfizetés szabályai akkor alkalmazandók, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétel várhatóan meghaladja a 100 millió Ft-ot, a negyedéves előlegfizetés pedig akkor, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétel várhatóan nem haladja meg a 100 millió Ft-ot. [Mód. tv. 61. § (1) bek.]

     

    • A KIVA szerinti adóalanyiság december 31-ig történő bejelentése esetén a bejelentést követő év január 1-jén, december 31-ét követően történt bejelentés esetén a bejelentés hónapjának első napján kezdődik. A bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóév január 15-éig lehet megtenni. [Mód.2.tv. 54. § (2) bek.]

      

    • A Katv. kiegészült a kedvezményezett foglalkoztatott fogalmával, akik után – az előző, tételes kisadózásról szóló részben említett szabályok alapján – a kisvállalati adó alanya is kedvezményt vehet igénybe.

      

    • Módosultak az adóalappal összefüggő egyes rendelkezések, például a KIVA alkalmazásában személyi jellegű kifizetés, amelyik az adóévben a Tbj. szerint járulékalapot képez (kivéve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét).

    A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél kevesebb. Minimálbérként a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbért kell figyelembe venni. [Mód.2 tv. 54. § (3) bek.]

    A Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér – a garantált bérminimum – 2013. január 1-jétől havi 114 000 Ft.

    A Nemzetgazdasági Minisztérium a kormányzati portálon KIVA kalkulátort tett közzé, amelylyel a társasági adózás és a kisvállalati adózás szerinti adóterhelés összehasonlítható. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a honlapján közli, hogy a KATA és a KIVA szabályairól bővebb tájékoztatás kérhető telefonon a NAV Általános Tájékoztató Contact Centerén (06-40/42-42-42) keresztül.

     

     

    A jövedelmadózás, a járulékok és a szociális adó

      

    A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-tv.) és a társasági adóról szóló törvény (Tao-tv.) a Mód.tv. és a Mód.2. tv alapján változtak.

      

    A személyi jövedelemadózás

      

    Az értelmező rendelkezések az szja-tv. 3. §-ában több ponton módosultak, illetve új fogalmakkal bővültek (pl. Erzsébet-utalvány, adóköteles biztosítási díj, személybiztosítás, életbiztosítás, kockázati biztosítás, nyugdíjbiztosítás, betegbiztosítás, baleseti biztosítás, járadékbiztosítás, biztosító teljesítése).

    Az Erzsébet-utalvány fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására is felhasználható.

    Az összevont adóalap megállapításánál 2013-tól nem kell az évi 2 424 000 Ft feletti jövedelmekre az adóalap-kiegészítést alkalmazni, így az adó mértéke gyakorlatilag is 16%. (szja-tv. 29. §)

      

    Az egyéni vállalkozói tevékenység jövedelemadózása

      

    Elszámolható költség (a 11. számú melléklet módosított, illetve pontosított I/5-6 és 9. pontjai alapján):

      

    – az alkalmazott javára kötött biztosítás díja (adóköteles biztosítási díj esetében feltéve, hogy a biztosítói szolgáltatás kedvezményezettje nem az egyéni vállalkozó),

    – az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás és annak közterhei;

    – a saját szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi szolgáltatási járulék;

    – a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati biztosítás díja.

      

    Az átalányadózásban változás, hogy 2013. január 1-jétől az egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha munkaviszonyban áll [Az 50. § (1) bek. b) pontját a Mód. tv hatályon kívül helyezte.]

    Módosultak az átalányjövedelem megállapításának szabályai (szja-tv. 53. §).

      

    A béren kívüli juttatások

      

    Béren kívüli juttatásnak minősül

      

    • a munkavállaló választása szerint

    – munkahelyi étkeztetés keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen az ételfogyasztás havi 12 500 Ft-ig (ide értve a kizárólag az adott munkáltató telephelyén működő munkahelyi étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató, vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is), és/vagy

    – az Erzsébet-utalvány formájában nyújtott juttatás minden megkezdett hónapra 8 000 Ft-ig, mely adóéven belül utólag is adható.

      

    • Az iskolakezdési támogatás gyermekenként, illetve tanulónként a minimálbér 30%-át meg nem haladó összegig minősül béren kívüli juttatásnak. (2013. január 1-jétől a minimálbér 98 000 Ft.) Az iskolakezdési támogatás számlával történő elszámolásának lehetősége megszűnt.

    A béren kívüli juttatások után a kifizetőnek a 16%-os szja mellett – az eddigi 10% helyett -14%-os egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetnie. Az adóalap változatlanul a juttatás értékének 1,19 szerese.

      

    Egyes meghatározott juttatások

     

    Egyes meghatározott juttatásnak minősül

      

    – a munkáltató részéről valamennyi munkavállaló és az szja-tv. 70. § (1a) bekezdésében meghatározott további személyek (nyugdíjba vonult munkavállaló, szakképző iskolai tanuló, stb.) részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen, vagy kedvezményesen biztosított termék, szolgáltatás – a fogyasztásra kész étel vásárlására szóló utalvány kivételével – azzal a további feltétellel, hogy a termék megszerzése, a szolgáltatás igénybevétele bármelyikük számára ténylegesen is elérhető legyen; 

    – a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási – élet-, baleset- és betegségbiztosítási – szerződés alapján, a kifizető által fizetett biztosítási díj.

    Az egyes meghatározott juttatások után a kifizetőt a 16%-os szja mellett 27% eho, összesen 51,17% adó terheli. Az adóalap változatlanul a juttatás értékének 1,19 szerese.

      

    Adómentes bevételek

      

    A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében az adómentes kifizetések köre változott, illetve bővült. (1. számú melléklet 6. pontja) Az ide vonatkozó fogalmakat a 3. §-a tartalmazza. 

    A 2013-tól megkötött nyugdíjbiztosítás akkor adómentes, ha a szerződés létrejöttétől a biztosítási esemény bekövetkezéséig legalább 10 év telik el, kivéve egyes eseteket, például, ha a biztosított meghal, vagy rokkantsági, rehabilitációs ellátásra válik jogosulttá. (szja-tv. 3.§ 93. pontja)

    A lakóingatlanon alapított, zálogjoggal kötött deviza alapú kölcsönszerződésből származó devizatartozás bank által történő engedése akkor adómentes, ha az adós magánszemély és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók egy főre eső jövedelme a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónapban átlagosan nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum négyszeresét. (szja 1. számú melléklet 7.21) Előzőleg ez az értékhatár az öregségi nyugdíjminimum kétszerese volt.

    A nem pénzbeli adómentes juttatások közül bővült a kulturális célú juttatások köre. A kifizető a magánszemélynek az adóévben 50 000 Ft értékben juttathat adómentesen sporteseményre és kulturális szolgáltatás igénybevételére – pl. kiállításra, színház-, tánc-, cirkusz-, vagy zeneművészeti előadásra, múzeumba – szóló belépőjegyet, bérletet. (szja 1. számú melléklet 8.28)

      

    A társasági adózás

      

    A társasági adóról szóló törvény (tao-tv.) több ponton változott, ezek közül néhány:

    Nem minősül vállalkozás érdekében felmerült költségnek

      

    – a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz,

      

    – a nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (kivéve az árumintát), ha ezeket nem közhasznú szervezet kapja, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke. 

      

    Adókedvezmény vehető igénybe a kis- és középvállalkozás által legalább 500 millió Ft értékben megvalósított beruházás, valamint legalább 100 millió Ft értékű, energiahatékonyságot szolgáló beruházás esetén.

    A tao-tv-ben új fogalom a szabad vállalkozási zóna, amely a kormány által beh

    atárolt, adott térség gazdasági fejlődését szolgáló terület. A szabad vállalkozási zóna területén, legalább 100 millió Ft értékű üzembe helyezett, létszámnövekedést eredményező beruházás esetén fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe.

      

    A járulékszabályok és a szociális hozzájárulási adó

      

    A járulékszabályokról szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosításával megszűntek azok a rendelkezések, hogy a biztosítottnak a nyugdíjjárulékot a költségvetési törvényben meghatározott felső határig kell megfizetnie, az ide vonatkozó előírásokat a Mód. tv. 305. §-a 2013. január 1-jétől hatályon kívül helyezte.

     

    A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetében a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér.

     

    Az nem változott, hogy a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetében a járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában minimálbérnek a garantált bérminimumot kell tekinteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége, vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igényel.

     

    Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 6 660 Ft (napi 222 Ft), melyet a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, a társas vállalkozó után a társaságnak, valamint a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerinti nem biztosított magánszemélynek kell fizetnie.

     

    A társadalombiztosítási egyéni nyilvántartásban a foglalkoztató és az egyéni vállalkozó nem köteles a magánnyugdíj-pénztári tagságra vonatkozó adatokat szerepeltetni. [Tbj. 46. §   (2) bek.]

     

    A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményekkel kapcsolatos változások a munkahelyvédelmi akcióterv megvalósítását célzó, a 2012. október 15.-i CXLVI. törvényben jelentek meg. A módosítások szerint az adóból kedvezmény vehető igénybe a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók mellett 2013-tól a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a tartósan álláskeresők, valamint a kisgyermekes anyák foglalkoztatása esetén, az adótörvényeket módosító, a szociális hozzájárulási adót bevezető 2011. évi CLVI. törvény (Eat. tv.) alapján.

     

    Az adókedvezmény a megváltozott munkaképességű egyéni és társas vállalkozókat – a múlt év június 19.-én megjelent 2012. évi LXIX. tv, illetve az Eat. tv. 462/A § alapján – 2012. július 1-jétől megilleti.

     

    A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények köre 2013. évtől a szabad vállalkozási zónákban működő – a tao-tv hatálya alá tartozó – vállalkozások adókedvezményével bővült. (Eat. tv. 462/E. §)

     

     

     

    Az áfa-törvény és az eljárási szabályok

      

    Az Áfa-törvény

     

    Az áfa-törvény a Módtv és a Mód.2 tv alapján változott.

     

    Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 6 millió forintra nőtt.

     

    Változtak az áfa-levonás korlátozásának szabályai. Pl. a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő áfa levonását korlátozó 124. § (2) bek b) pontját a Mód. tv. 2013. január 1-jétől hatályon kívül helyezte. Az új szabályok alapján a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó 50%-a nem vonható le.[124. § (4) bek.]

     

    Nem adómentes az ingatlan bérbeadása, ha a bérbeadás kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül. [86. § (2) bek. a) pontja]

    A számla megőrzésére, a számla adattartalmára vonatkozóan több rendelkezés változott.

     

    A számlán feltüntetendő adatokat a 169. § tartalmazza (pl. pénzforgalmi elszámolás alkalmazása esetén a "pénzforgalmi elszámolás" szöveg, valamint a termék beszerzője, illetve a szolgáltatás igénybevevője meghatározott adatainak feltüntetése, ha az áthárított adó a 2 millió Ft-ot eléri, vagy meghaladja.)

    A számla egyszerűsített adattartalommal történő kibocsáthatóságának módosított szabályait a 176. § tartalmazza.

     

    2013. április 1-jétől lép hatályba az áfa-tv. 178. §-ának új (1a) bekezdése, mely szerint gépi nyugtaadási kötelezettség esetén a géppel kiállított nyugták és a pénztárgépek adatairól az adóalanynak rendszeresen adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság részére. A részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

     

    Az áfa-törvény módosításának végrehajtása érdekében az adópolitikáért felelős miniszternek – a Mód. törvényben foglaltakon kívül – a következőkről kell rendeletet hoznia:

     

    – a számla és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megállapítása,

    – a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására vonatkozó szabályok,

    – a gépi nyugta-, illetve nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának és az adóhatóság által a pénztárgépek működése felett gyakorolt felügyeletnek a szabályai, valamint a közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alóli egyedi mentesítés szabályai,

    – a gépi nyugta-, illetve nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgép, taxaméter forgalmazása engedélyezésének szabályai,

    – a pénztárgép, a taxaméter szervizelésének és üzemeltetésének szabályai, a szervizek nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére, a műszerészi igazolványra vonatkozó szabályok,

    – a pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésére vonatkozó szabályok,

    – a számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelmények és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályok. (Áfa-törvény kiegészített 260. §-a)  

     

    A pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról az rendelet-tervezet a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján olvasható.

     

    Szintén 2013. április 1-jétől lépnek hatályba a fordított adózás bevezetéséről szóló, sertéskereskedelemmel kapcsolatos rendelkezések. (áfa-törvény kiegészített 142. §-a) Ez azonban a XIV. fejezetben szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyokat nem érinti.

     

    Az adóeljárási szabályok

    Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) a Mód. tv és a Mód.2. tv alapján is változott.

     

    Néhány a módosítások közül:

     

    A visszaigényelt áfát, az Art. 37. § (4) bekezdésétől eltérően – a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallásban előterjesztett kiutalási igény kivételével – legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, ha a visszaigényelhető adó az 1 millió Ft-ot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni, amennyiben az adózó megfelel az előírt követelményeknek [37. § (4a) bek,]

     

    Az önkormányzat csak akkor tehetik közzé az adós nevét, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát és az adótartozás összegét, ha annak a helyi adóból és gépjárműadóból 90 napon keresztül folyamatosan fennálló tartozása – az eddigi 10 000 Ft helyett – a 100 000 Ft-ot, magánszemély esetében pedig – az eddigi 5 000 Ft helyett – az 50 000 Ft-ot meghaladja. [55/B. §]

     

    Ha jogszabály adóigazolás benyújtását írja elő, az adózónak nem kell adóigazolást kérnie, ha szerepel az adóhatóság köztartozásmentes adatbázisában. [85/A § (7) bek.]

     

    A gépi nyugtával, valamint a nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgépekkel, taxaméterekkel szemben támasztott, továbbá a velük kapcsolatos új követelményeket az Art. 176/B §-a tartalmazza. (Pl. szervizként az egyéni vállalkozó, vagy szervezet akkor szerepelhet az adóhatóság nyilvántartásában, ha megfelel az előírt új követelményeknek, valamint pénztárgép, taxaméter szervizelését csak nyilvántartásba vett szerviz végezheti, érvényes műszerészi igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerésze útján.) 

     

    A pénztárgép, taxaméter forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket – a kötelezettség fennállása alatt, és az azt követő ötödik naptári év végéig – az állami adóhatóság ellenőrzi. (176/F. §)

     

     

    2013. február 1-jétől hatályos az a rendelkezés, hogy az adóhatóság a 176/F. § szerinti ellenőrzés során

     

    – pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, engedélyezettől eltérő pénztárgép, taxaméter forgalmazása esetén 10 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírságot szab ki,

    – pénztárgép, taxaméter forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén a magánszemély forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt 500 ezer Ft-ig, a nem magánszemély kötelezettet 1 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtja.[Mód.2. tv. 43. § (1) bek.]

     

     

    A hulladék- és a termékdíj-törvény

     

    A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény a Mód. tv alapján, több helyen változott, egyebek között:

     

     

    – 2013. január 1-jétől a termékdíjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóztatási szerve látja el;

     

    – bővült a termékdíjat átvállalók köre;

     

    – a 2013. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó termékdíj-bevallásokat és önellenőrzéseket 2013. február 14-ig a vámhatósághoz kell benyújtani.

     

     

    A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletet módosítását a NAV szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet tartalmazza.

    A módosítás szerint

    – 2013. január 1-jétől a bejelentés kizárólag elektronikus úton teljesíthető;

    – a termékdíjjal kapcsolatos bevallási, bejelentkezési kötelezettséget is az adóhatóság felé kell teljesíteni, ezekhez új nyomtatványokat vezetnek be.

    A bejelentés és a bevallás teljesítéséhez szükséges új adattartalmi követelményeket a módosító rendelet 4. és 5. számú mellékletei tartalmazzák, pl. a VPID számok helyett az adószámot kell alkalmazni.

     

    A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény a Magyar Közlöny (MK) 160/2012. november 30. számában jelent meg.

     

    A törvény az ötven értelmező rendelkezés között tartalmazza a törvény személyi hatályát is, pl.: gyártó, forgalmazó, fogyasztó, kereskedő, hulladékbirtokos (utóbbi: akinek/amelynek hulladék a birtokában van). A jogszabály tartalmazza továbbá a hulladékgazdálkodás egyes szereplőinek (gyártó, forgalmazó, hulladékbirtokos) kötelezettségeit, valamint az egyes hulladékfajtákra vonatkozó általános szabályokat.

     

    A törvény 2013. január 1-jétől hatályos azzal a kivétellel, hogy hulladékgazdálkodási közszolgáltatást 2014. évtől csak nonprofit gazdasági társaság végezhet, és 2015-től a hulladékbirtokost (pl. háztartások esetén) jogszabály kötelezheti a szelektív hulladékgyűjtésre.

     

    A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi törvény hatályát vesztette.

     

    A hulladékról szóló törvény végrehajtását kormány- és miniszteri rendeletek szabályozzák.

     

    A MK 184/2012. (XII. 29.) számában nyolc – 2013. január 1-jétől hatályos – kormányrendelet jelent meg, például

     

    • a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről,

    • az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről,

    • a hulladékká vált gépjárművekről,

    • az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, valamint

    • a hulladékról szóló törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról, mely alapján változott egyebek között

    – a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet, továbbá

    – a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet.

     

     

     

     

  • написание пресс-релиза
  • статьи для сайта
  • написание статей
  • новости для сайта
  • написание коммерческого предложения
  • продающий текст
  • копирайтинг
  • копирайтер
  • копирайтеры
  • SEO копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные кампании в интернете
  • обслуживание сайта
  • биржи статей