• eyelash growth serum
  • Ma 2018. augusztus 15., szerda, Mária napja van. Holnap Ábrahám napja lesz.

    Mire figyeljünk a tűzifa vásárlásakor?


     

    Divatos lett a kandalló, a cserépkályha és vidéken sokan visszatérnek a konyhában álló hagyományos öntöttvas sparhelthoz. Szenet, kokszot ma már szinte sehol sem kapni, a  fakereskedelem viszont felvirágzott. Telefonhívásra házhoz szállítják a nyers rönköket vagy a szépen elhasogatott hasábokat. Ezzel az áruval azonban könnyebb csalni, mert ugyan ki méri le otthon, hogy annyi anyag érkezett-e mint amennyit a számlán feltüntettek?


    A régi tüzépes hagyományok miatt az árusok és a vásárlók általában mázsában számolnak, de nem feltétlenül vannak tisztában az adott térfogatú famennyiség súlyával.  Nagy súlyok mérésére alkalmas hiteles mérleget legfeljebb néhány iparágban működő vállalkozó rendelkezik, de azt sem otthon tartja, hanem inkább a telephelyén. Csak az ellenőrzés kedvéért aligha szállítja ide-oda az ömlesztett fa mázsáit. Ám ha mégis kéznél lenne megbízható mérleg, akkor sem tudható, mennyi fát és mennyi vizet veszünk? A szállítók gyakran friss vágásból eredő, illetve jól meglocsolt fát visznek a megrendelőnek, márpedig a nedves tűzifa nagyjából négyszer drágább, mint az ideálisnak mondható 20% alatti, de inkább 10-15% körüli nedvességet tartalmazó fa. A frissen kivágott fa eleve 40-50-60% vizet tartalmaz, égéskor a víz elpárologtatása a tüzelőanyagból kinyerhető energia felét. Ám ha valós is a házhoz érkezett tűzifa súlya, akkor sem érdemes mázsára vásárolni, mert az árusnak logikusan csak a megáztatott fát és a nyers vágást érdemes súlyra eladnia. Ki szárítaná telepén a fát csak azért, hogy utána kevesebb pénzt kapjon érte?

    A térfogatban történő elszámolás sem garantálja, hogy száraz tűzrevalót kapunk, de legalább könnyebb ellenőrizni a mennyiségét. A köbméterre számolt áru általában 1mx1mx1 m ömlesztett tűzifát jelent, amit a plató, vagy kaloda mérésével kontrollálhatunk. Érdemes előre tisztázni, hogy a fát sorba rakva, vagy ömlesztve kapjuk-e? Egy m3 ömlesztett fa sorba rakva 0,75-0,8 m3. Érdemes megmérni a kalodát is, mert gyakran csak 1x0,8x0,9 méteres, s ezt szemmel észre sem vehető. Bármennyire is bizalmatlannak tűnünk, érdemes a  a platóról való lerakodást is ellenőrizni, ugyanis sokszor a pótkerék, a szerszámos láda, és a sofőr egyéb kellékei is a megvásárolt fa alatt helyezkednek el, növelve az optikai hatást.

    Bár a fa fajtája alapvetően meghatározza a fűtőértékét, a nedvességtartalom sokkal nagyobb mértékben befolyásolja. A száraz fa fűtőértékre 1,2-1,4-szerese a nedves fához viszonyítva, és ha mázsára számoljuk az ár érték arányt, a száraz fa 1,7-2,3 szorosát éri a nedves fának. Fontos tehát a helyes tárolás, a szárítás. A tűzrevalót lehetőség szerint ne a talajra, hanem raklapra, lábakon álló pallókra, vagy egyéb olyan tartóeszközre pakoljuk, ahol a levegő alulról, és oldalról is átjárja, a földről nem kap nedvességet. Lehetőleg hasogatva tároljuk, nagyobb felülete miatt így gyorsabban szárad. Pincébe, vagy zártabb helyre berakodni csak száraz fát szabad, mert megpenészedhet.

    A tárolóba elhelyezett fa elé tehetünk egy UV stabilizált műanyag fóliát, vagy polikarbonát lemezt, ez által az üvegházhatás következtében még gyorsabban szárad. Az optimális tűzifa két évig szárad, és a fűtés előtt 24 órával érdemes bekészíteni a tüzelőberendezés közelébe, olyan helyre, ahol kienged és leadja a magába szívott párát.

     


    Néhány adat a fafajták tulajdonságairól

    A hazai tűzifa piac túlnyomó részét a kemény fa fajták közé tartozó fák, mint a bükk, tölgy, cser, akác gyertyán, valamint a puhafák kategóriájába eső lucfenyő, erdeifenyő, nyárfa, nyírfa, éger teszik ki.

    Az akác nyers, nedves állapotban is viszonylag jól ég, ezért is közkedvelt tűzifaféle. Fülledésre nem érzékeny, általában könnyebben hasad. Fűtőértéke 14,9 MJ/kg tömege 742 kg/m3.

    A bükk fülledésre hajlamos, több időre van szüksége a kiszáradáshoz, mielőbb hasogassuk fel és úgy tároljuk. Fűtőértéke 15,62 MJ/ kg,  tömege 710 kg/m3.

    A cser, jól beindított tűznél sokáig képes tartani a parazsat. A gyertyán viszonylag nehezen hasogatható, de kicsi a kéreg tömege. A tölgy magas fűtőértékű, érdemes nyáron meghozatni, hogy legyen elég ideje száradni.  Fűtőértéke 16,8 MJ/kg.

    A gyertyán magas fűtőértékű fa, könnyen befülled, ezért érdemes korán felhasogatni, ami ennél a fajtánál nem könnyű feladat. Fűtőértéke 15,8 MJ/kg, tömege 790 kg/m3.

    A tölgyet is érdemes nyáron beszerezni, hogy legyen ideje kiszáradni, általában könnyen hasad, közkedvelt tüzelő. Fűtőértéke 15,1 MJ/kg, tömege 714 kg/m3.

    Nyír, szil juhar kb 14,2 MJ/kg tömeg: 680 kg/m3.

    Égerfa:14,1 MJ/ kg, 520 kg/m3.

    Fűzfa, nyárfa: 13,4 MJ/kg, 460 kg/m3.

    Lucfenyő: 13,8 MJ/m3 424 kg/m3.

    Erdei fenyő, vörösfenyő: az előbbinél kissé nehezebb, de fűtőértéke kg-ra vetítve kW-ban azonos: 4,4 kWh/kg.

     

    Tüzelési fortélyok

    Nedves fát eltüzelni nemcsak gazdaságtalan, hanem környezetkárosító is. A nagy nedvességtartalom miatt alacsonyabb az égési hőmérséklet, növekszik a korom és káros anyag kibocsátás, megnő a kémény eltömődésének veszélye. Érdemes beszereznünk egy, a fa nedvességét mérni képes egyszerű digitális műszert (ötezer forint körüli áron kapható), amellyel ellenőrizhetjük a meghozatott fát. A helyben felhasított rönk belső felületén meg mérhetjük a pillanatnyi nedvességet.

    A rosszul begyújtott kandalló, kályha is légszennyezést okoz. A helyes begyújtás titka a következő. A vastag fát alulra tesszük, fölé pedig fokozatosan vékonyabbakat, egész a gyufaszál vékonyságig. A tüzet felül gyújtsuk meg, ahová rőzse, vékony apríték került. Ha kellően száraz a tüzelőnk, egy szál gyufával is meggyújtható. A tűz a hősugárzás következtében lefelé terjed, és csak annyi fagáz szabadul fel, amennyi rögtön tökéletesen el is tud égni. A fa energiájának két harmadát az illékony anyagok adják, melyek égéskor elpárolognak a fából és jól égnek. A maradék harmad energia a faszén égéséből adódik. Ha helytelenül alulról gyújtottunk be, a felhalmozott tüzelő alulról kapja a hőt, a hirtelen keletkező sok fagáz nem tud elégni, nagyon sok füst távozik a kéményen. A tűztér és a kémény belső falán ragacsos kátrány rakódik le vastagon, rontva a tüzelőberendezés hatásfokát, csökkentve a huzatot.

    Intenzív égést a fa apróra hasogatásával érhetünk el. Az ujjnyi, legfeljebb csuklónyi fahasábok felülete nagyobb, gyorsabban átmelegszik és gyorsabban ég. Fontos, hogy elegendő levegőt kapjon a tűz, ne zárjuk el a légző rostélyokat a nagytömegű parázs kialakulása, és a tűztér beizzása előtt, mert akkor hő helyett füst termelődik, tüzelőnk nagy része kárba vész. Kandallónkban, cserépkályhánkban, sparheltünkben tüzeljünk tiszta fával. Kerüljük a sok műanyagot tartalmazó rétegelt lemezt, pozdorját, OSB hulladékot, mert égésük során rákkeltő anyagok sokasága (például formiátok, policiklusos aromás hidrogének, dibenzo dioxinok) szabadul fel.

     

    Érdemes mérlegelni: ártalmas-e a fatüzelés?

    A fatüzelés hívei azzal érvelnek e fűtési mód mellett, hogy olcsó, kellemes, hangulatos, és környezetkímélő. Ez utóbbi azonban viszonylagos féligazság. Tény, hogy az elégetett fa nem tesz hozzá a légkör klímaváltozásért felelős széndioxid mennyiségéhez, mivel az új ültetvények felhasználják a kibocsátott széndioxidot, de arról megfeledkeznek, vagy nem is tudnak róla, hogy a nem mindig tökéletesen elégő fa hányféle egyéb anyaggal szennyezi a levegőt.

    A fa eltüzelésekor mérgező gázok és finomporok tömkelege kerül a légkörbe, jóval meghaladva a korszerű szűrőkkel ellátott autók, vagy az olaj- illetve a gázfűtés által kibocsátott mennyiséget. A fatüzelésből származó méreganyagok (körülbelül 4 ezer féle, közülük számos rákkeltő) nemcsak a légutakra és a vérkeringésre veszélyesek, agykárosodást is okozhatnak – figyelmeztet a Die Zeit közelmúltban közzé tett összeállítása. Patkányokon és egereken végzett kísérletek is bizonyították, hogy a finompor eljut az agyba és ott gyulladásos folyamatokat vált ki. Különösen az úgynevezett ultrafinom részecskékre (jellegzetes melléktermékei a fűtési vagy a motorikus égési folyamatoknak) igaz ez, elenyésző tömegük miatt majdnem olyan mozgékonyak, mint a gázmolekulák. Eljutnak a tüdőbe, onnan a keringési és a nyirokrendszerbe, végül pedig más szervekben is felbukkannak.

    A finomporok agykárosító hatásának feltevését további megfigyelések is megerősítik. Így például elhunytak agyának boncolása során is kimutatták őket az agyszövetekben. Tanulmányok azt is igazolták, hogy a belélegzett finomporok okozták az artéria elzáródása következtében kialakuló vérellátási zavart. Kutatók szerint egyre hosszabb azon betegségek listája, amelyek a különféle égési folyamatok során keletkező káros anyagok számlájára írhatók. A legújabb felismerések szerint a fűtés, az ipari termelés és a közlekedés során keletkező finomporok nemcsak a légutakra, a keringésre, hanem az idegrendszerre is ártalmasak. A légszennyezés nemcsak a fizikai, hanem a lelki egészséget is veszélyeztetheti, legalábbis ezt erősítik meg további amerikai és német kutatások. Kétszáz tíz év körüli bostoni gyermek tavalyi vizsgálata szerint a lakóhelyeken terjedő légszennyezés hatására csökkent a gyermekek intelligencia-teljesítménye. A megfigyelt gyermekek rosszabbul tanultak és az emlékezetük kevésbé volt megbízható.

     

     

     

     

  • написание пресс-релиза
  • статьи для сайта
  • написание статей
  • новости для сайта
  • написание коммерческого предложения
  • продающий текст
  • копирайтинг
  • копирайтер
  • копирайтеры
  • SEO копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные кампании в интернете
  • обслуживание сайта
  • биржи статей