Folytatva az Iparos Újság sokéves hagyományát – a nemzetközi nőnaptól anyák napjáig tartó időszakban – idén is bemutatunk három olyan kiváló asszonyt, akik ipartestületeknél dolgoznak, és példaértékű tevékenységükkel hozzájárulnak az ipartestület jó hírnevéhez és az iparos közösség sikeréhez. Ismerkedjenek meg Győri-Szabó Erzsébettel, Csigó Zsuzsával és Tóth Judittal!

 

 

 

 

 

GYŐRI-SZABÓ ERZSÉBET

Békéscsabai Ipartestület

 

 

 

Győri-Szabó Erzsébet azt mondja, jókor volt jó helyen. (Ami lássuk be, közhelynek hangzik, mégis igaz.) Ma sem bánja, hogy a Békéscsabai Ipartestülethez került. Szereti a munkáját, amiben egy szerelem is sokat segíti. Ugyanis itt ismerte meg mostani férjét, aki elismert bádogos mester a városban és környékén.

 

– Egy autósiskolában dolgoztam, amely az ipartestület épületében működött.  Amikor elment az akkori ügyvezető, először csak négyórás munkára hívtak, s amikor az iskolai állásom megszűnt, főállású irodavezetőként alkalmaztak. Szeretem a munkámat, mert sokszínű. Szívesen foglalkozom emberekkel. Ha sok a dolog, nem a nyolc órás munkaidőt nézem.

A Békéscsabai Ipartestület nemzeti kultúránk értékeinek megőrzéséhez is hozzájárul.

Erzsébet fogékony a művészetek iránt, az ipartestület nagyterme gyakran ad otthont kiállításoknak, amelyeknek megrendezésében ő is közreműködik.

 

– Segítek szervezni. Így pontos.  Mióta felnőttek a gyerekeim – van, aki már kirepült otthonról –, több időm van. Valaha néptáncos voltam, szeretem a népművészetet. A kiállításokon nemcsak profiknak, hanem főleg amatőr művészeknek biztosítunk bemutatkozási lehetőséget. Most éppen keresztszemes technikával készült képek láthatók nálunk, majd egy fotós alkotásait tekinthetik meg a következő tárlaton. Ám az érdem nem csak az enyém.  Az első kiállítást hét éve szervezte Feigl Miklósné Csukás Klára, egyik könyvkötőmesterünk, azzal a céllal, hogy az ünnepélyes megnyitókon találkozhassanak az ipartestületi tagok.  Én hat éve kapcsolódtam be a szervezésbe, mindenben segítek neki, nagyon jól tudunk együtt dolgozni. A kiállítások bárki számára elérhetőek és ingyenesek, mert nem ebből akarunk pénzt csinálni. A lényeg a közösség erősítése. Az ipartestület már több mint 130 éve jelen van Békéscsaba gazdasági és társadalmi életében, a helyi közösségért végzett tevékenységeinket városszerte egyre inkább elismerik.

 

És most lássuk, hogy két ember találkozása, egymásra találása mit jelent szakmai téren. Hogy került a képbe a férje?

 

– Először munkakapcsolatban voltunk. Az elnökség egyik tagja volt, és amikor az első találkozásunkkor bemutatkozott, felajánlotta a segítségét. Így sikerült könnyebben eligazodni az iparos berkekben, amiről eleinte semmit sem tudtam. Később a kapcsolatunk elmélyült, de változatlanul sokat segít nekem, időnként építő kritikával is. Ő a saját bőrén érzi, hogy mennyire fontos az utánpótlás nevelése – ami az ipartestületnek is szívügye.  Sok az idős tagunk, és félő, hogy bizonyos szakmák kihalnak. A férjemnek jelenleg nincs tanulója, de az idei tanévben, két év szünet után, ismét vannak első éves bádogosok, így ez hamarosan megváltozik. Szoros kapcsolatban áll a szakiskolával, a szakmunkás vizsgabizottság tagja. Az ő javaslata volt, hogy a városban évente megrendezett Pályaválasztási Vásárra az ipartestület is települjön ki. Már második alkalommal voltunk ott tavaly októberben a hiányszakmák képviselőivel, és a kormányhivatal is sikeresnek minősítette a részvételünket. A Békéscsabai Ipartestület nemcsak a foglalkoztatás elősegítéséhez járul hozzá, hanem a hagyományos kisipari szakmákért végzett munkánk által nemzeti kultúránk értékeinek megőrzéséhez is. Néhány ügyben együttműködünk a helyi kamarával is, de bőven van még olyan terület, ahol a vállalkozások szempontjából hasznos munkát tudnánk közösen végezni, ezért folyamatosan keressük a kapcsolódási pontokat. Bízom benne, hogy a jövőben ez csak erősödni fog!

 

-szk-