SÖRKOLLEKTOR HÁZILAG = FŰTÉS OLCSÓN

Az üres sörösdobozok sok mindenre használhatóak, ám arra valószínűleg kevesen gondoltak eddig, hogy kályha helyett az otthonukat fűtsék vele. Márpedig a sörkollektor ezt a célt szolgálja.

Első hallásra kissé groteszk a furfangos találmány elnevezése, de ha megismerkedünk vele, hamar belátjuk, hogy egy rendkívül hasznos és nagy népszerűségnek örvendő, a sörfogyasztók által termelt veszélyes hulladékot (a sörösdobozt) hasznosító szerkezetről van szó. Előnye, hogy otthon házilag el lehet készíteni és légfűtésre, fűtés rásegítésre jó hatásfokkal lehet alkalmazni.

A levegős napkollektor egyébként már régóta szabadalmaztatott találmány. Itthon is forgalmazzák, kétszázezer forint feletti áron, így aztán nem kapkodnak utána két kézzel a magyar fogyasztók.

A házilag barkácsolt „naplopó” berendezés egyszerű elven működik, elég a napon hagyott autóra gondolni, és máris tudjuk a nagy titkot: zárt térben gyorsan és erőteljesen felmelegszik a levegő. Vagyis olyan berendezésre van szükség, amely megfogja és összegyűjti a hőt, és azt különféle kiegészítő eszközök segítségével bejuttatja a lakásba, házba.

Ha pedig mindez otthon, házilag és olcsón elkészíthető, továbbá gyorsan behozza az árát, akkor gyakorlatilag garantált a közönségsiker.
A találmány ugyan kanadai, de Magyarországon valóságos népi mozgalommá nőtte ki magát: sörös dobozokból készülnek a házi napkollektorok, melyek jelentősen csökkentik a fűtési költséget. Az ötlet egy napenergiával foglalkozó internetes fórumon keresztül szivárgott be Magyarországra. Olyan színesen és elragadóan mutatták be a sörös dobozokra alapozott meleg levegőt fejlesztő napkollektort, hogy sokak érdeklődését felkeltette. Többek között Horváth Zoltánét is. A fiatal műszaki-fejlesztő mérnök évekkel ezelőtt elkészítette saját napgyűjtőjét. Tapasztalatait egy internetes oldalon foglalta össze, amit aztán megnyitott mások előtt is. Így született meg a www.sorkollektor.hu portál, az oldalnak azóta havi 14-15 ezer látogatója van, több száz regisztrált taggal.

Az érdeklődők nem csak körülnézni térnek be az internetes oldalra, hanem tapasztalatot cserélni, információkat szerezni, ugyanis egyre többen készítik el saját kollektorukat. A sörkollektor-építők – ahogyan önmagukat nevezik: naplopók – megszállott emberek, annyira, hogy önzetlenül átadják eddigi tapasztalataikat bárkinek. A portálon egy-egy újabb koli (így nevezik a portálon a házi napelemeket) elkészülte után napocskák kerülnek fel Magyarország térképére – a sárga jelek pedig egyre szaporodnak. A regisztrált tagok egymással is fel tudják venni a kapcsolatot, így aztán akár működés közben is meg tudják nézni egymás portékáját.

– A sörkollektor egyszerű jószág – magyarázta Horváth Zoltán –, az üres, kimosott, alul és felül kivágott sörösdobozokat hőlló sziloplaszttal oszlopokká kell összeragasztani, és matt feketére festeni, hogy minél jobban nyelje a hőt. A 10 dobozból álló hengerek alul és felül gyűjtődobozhoz csatlakoznak. A két négyzetméteres házi légkollektorhoz százötven italos dobozra van szükség. Az alsó gyűjtődobozba kerül a szobából ventilátorral kiszívott levegő, ami feketére festett hengereken áthaladva a napsütéstől felmelegszik, és összegyűlik a felső tárolóban, ahonnét visszajut a lakótérbe. Az abszorber hőszigetelt fakeretbe kerül átlátszó polikarbonát, vagy légkamrás PVC lemez fedéssel.

A kollektort az épület déli homlokzatára, a falra kell felszerelni függőlegesen. A készülék a téli időszakban fejti ki tevékenységét, amikor a Nap viszonylag alacsonyan jár, így szinte merőleges éri a napsugárzás. A levegő keringtetését kisméretű számítógép ventillátorokkal és egyszerű vezérlőelektronikával lehet megoldani, melyek szinte hangtalanul működnek.
A további részletekről, apró finomságokról (mi kerüljön a dobozok elé és mögé, milyen ventilátort kell használni) fényképpel illusztrált tanácsokkal szolgál az oldal. Egy sörkollektor általában 40-60 ezer forintból kihozható, de akad olyan ügyes építő is aki 10 ezer forintból összeügyeskedi. Egyetlen hátránya a rendszernek, hogy napfüggő, szűrt fényben még működik, de esőben, erősen felhős időben nem. Mindezzel együtt a felhasználók szerint körülbelül 15-20 ezer forint megspórolható egy-egy fűtési szezonban. Vagyis nagyjából két-három év alatt megtérül a befektetett összeg, szemben a hagyományos napelemes rendszerekkel, ahol ez az idő körülbelül 10-15 esztendő.