• eyelash growth serum
  • Ma 2021. április 21., szerda, Konrád és Zelmira napja van. Holnap Csilla és Noémi napja lesz.

     

    A kisadózó vállalkozások tételes adója új, választható adózási mód. A tételes adó független a felmerülő költségektől, ezért a választás eldöntéséhez érdemes számolni. Az adó választásának, bejelentésének és az alkalmazásának szabályai a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben (Magyar Közlöny 2012/136. (X. 15.) jelentek meg.

     

     

     

    1) Egyes fogalmak


    Kisadózó vállalkozás: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni cég, betéti társaság (bt.) és közkereseti társaság (kkt.).


    Kisadózó: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó, mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, bt. és kkt. esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja.

    Adóalany:


    – egyéni vállalkozó, egyéni cég,

    – kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt. és (kkt.,

    ha az adóhatóságnak bejelenti, hogy adókötelezettségeit a kisadózók tételes adójára vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti.


    2) Az adóalanyiság keletkezése, bejelentése, megszűnése


    A kisadózó vállalkozás adóalanyisága akkor jön létre, ha a kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent. Ezt az adózási módot tehát – a 2. § 10-11. pontja szerint – az önfoglalkoztató egyéni vállalkozó is választhatja, mert kisadózóként bejelentheti saját magát.


    Az a törvény 4. és 7. §-ából, illetve hatályba léptető rendelkezéseiből következik, hogy ennek az adózási módnak a választásáról a bejelentést legkorábban 2012. december 1-éttől lehet megtenni.


    Az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.


    A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás az adóalanyiság választását az adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg jelenti be.


    A bejelentés az állami adóhatósághoz, az e célra rendszeresített nyomtatványon tehető meg.


    A kisadózók tételes adójának választását egyes tevékenységek kizárják, pl. ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.


    A kisadózó vállalkozás adózását legkorábban 2013. január 1-jétől lehet alkalmazni.


    A tételes adó szerinti adóalanyiság több esetben megszűnhet, pl. ha számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért a hatóság jogerős határozattal mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg.


    Ez az adózási mód az adóalanyiság a megszűnését követő két adóévre nem választható újból.

     


    3) Adózás, adatszolgáltatás a kisadózó vállalkozásokról


    A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után 50 000 Ft, főállásúnak nem minősülő kisadózó után 25 000 Ft tételes adót fizet havonta.


    A tételes adót minden megkezdett naptári hónapra meg kell fizetni. Ha a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a tételes adó összege 50 000 Ft.


    Ha az adóalany a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősül, és a bevétele a 6 millió Ft-ot meghaladja, a meghaladó rész után 40%-os adót fizet. (A kisadózó vállalkozás bevételének számít a vállalkozási tevékenységével összefüggésben megszerzett minden bevétel, illetve vagyoni érték, kivéve az áfát, valamint a 2. § 12. pontjában felsorolt további bevételeket, pl. kölcsönt. Ha az adóalany a naptári év egészében nem minősül kisadózó vállalkozásnak, a 40%-os adót a 8. § (6) bekezdés szerint kell megállapítani.


    Nem kell megfizetni a tételes adót azokra a hónapokra, amelyek egészében a kisadózó pl.:


    – egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti,

    – táppénzben, baleseti táppénzben, gyes-ben, gyed-ben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.


    Ha ezekben az esetekben a kisadózó után nem keletkezik tételes adófizetési kötelezettség, ezt a kisadózó vállalkozásnak a tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell bejelentenie.

     


    A tételes adó teljesítésével a kisadózó vállalkozás és a kisadózó az alábbi közterhek alól mentesül:


    – vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó,

    – társasági adó,

    – a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás,

    – szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás.


    A tételes adó az általános forgalmi adót nem váltja ki, viszont 2013-tól az alanyi adómentesség bevételi összeghatára 6 millió Ft-ra emelkedik, és a kisadózó vállalkozás is lehet alanyi adómentes. Kivételt képez ez alól, ha a vállalkozás az áfában a pénzforgalmi elszámolást választja, mert a pénzforgalmi elszámolás és az alanyi adómentesség kizárják egymást.


    A kisadózó vállalkozás számla és nyugta kiállítására kötelezett, és a számlán fel kell tüntetnie, hogy „Kisadózó”, ellenkező esetben mulasztási bírsággal sújtható.


    A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: sorszám, a bizonylat sorszáma, a bevétel összege és megszerzésének napja.


    A kisadózó vállalkozásnak – a fő szabály alapján – az adóévet követő év február 25-ig kell nyilatkozatot tennie az adóévben megszerzett bevételéről az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, papír alapon, vagy elektronikus úton.


    A kisadózók tételes adójának alanyával kapcsolatban levő másik adózó adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozásról, ha kiadásainak, ráfordításainak az együttes összege, amelyet a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére, ellenérték fejében juttatott, a naptári évben meghaladta az 1 millió Ft-ot.


    Az adatszolgáltatási kötelezettséget és ezzel kapcsolatban a munkaviszonytól való elhatárolás szabályait a 13-14. § tartalmazza.

     


    4) A kisadózót megillető ellátások


    A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, és a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint az álláskeresési ellátásra jogosultságot szerezhet. Ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 Ft.


    A 2013. január 1-jétől megállapításra kerülő öregségi nyugdíjaknál az induló nyugdíjak összegét továbbra is az átlagkereset és a szolgálati időhatározza meg. Az új szabályok alapján a szolgálati időhöz az eddiginél magasabb százalékok tartoznak, pl. 40 év szolgálati időhöz 80%, de a kisadózó nyugdíja 40 év szolgálati idővel is csak 65 840 Ft (81 300 x 0,8) lehet.


    A nem főállású kisadózó e jogviszonya alapján nem biztosított, társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.

     


     

     

  • написание пресс-релиза
  • статьи для сайта
  • написание статей
  • новости для сайта
  • написание коммерческого предложения
  • продающий текст
  • копирайтинг
  • копирайтер
  • копирайтеры
  • SEO копирайтинг
  • рерайтинг
  • рекламные кампании в интернете
  • обслуживание сайта
  • биржи статей