Magyarország az Európai Unió azon tizenöt országa között szerepel, melyek 2007-2013-ban a Kohéziós Alapból támogatásra jogosultak.

Kohéziós támogatásban azok a tagállamok részesíthetők, amelyeknél az egy főre jutó nemzeti jövedelem alacsonyabb a közösségi átlag 90%-ánál. Az alap célja, hogy csökkenjen ezen országok gazdasági és szociális lemaradása, és stabilizálódjon a gazdaságuk. Ugyanakkor az EU Tanácsának Kohéziós Alap létrehozásáról szóló 1084/2006/ EK rendelete szerint a kohéziós támogatást a Tanács felfüggesztheti a tagállam ún. „túlzott” államháztartási hiánya esetén, ha az nem tesz lépéseket a fennálló helyzet orvoslására, vagy az intézkedései eredménytelennek bizonyulnak. (A legutóbbi híradások szerint a 27 tagállam közül jelenleg 21 ellen folyik eljárás a 3%-nál magasabb GDP-arányos államháztartási hiány miatt.)

Hazánk úgy kerülhet ki a túlzott hiány miatti – 2004 óta fennálló – eljárás (EDP) hatálya alól, és kaphatja meg a további kohéziós forrásokat, ha az államháztartási hiányt az Unió elvárásának megfelelően, tartósan 3% alatt tartja.

Az Európai Bizottság 2012. március 9-én megjelent sajtóközleménye szerint Magyarország nem kezelte megfelelő módon a túlzott hiányt, ezért a Bizottság 495 millió euró felfüggesztését javasolta a 2013. évi Kohéziós Alapból. [Forrás: Európai Dokumentációs Központ Hírlevele]

A jövő évi államháztartásról 2012. júniusban benyújtott törvényjavaslat a GDP-arányos költségvetési hiányt 2012-re 2,5%-ban, 2013-ra 2,2%-ban irányozta elő. A törvényjavaslat benyújtása óta több – köztük költségvetési bevételt csökkentő – intézkedés született. Ezek közül együtt a legjelentősebbeket „Munkahelyvédelmi akcióterv” (a kisadózói tételes adózás és a kisvállalati adózás bevezetése, a munkahelyek védelmét és a vállalkozási környezet javítását célzó intézkedések) tartalmazza. Emellett különböző elemzések azt mutatták, hogy a gazdaságban a pozitív folyamatok hazánkban is csak a vártnál később és lassabban indulnak be. Előzőek miatt szükségessé vált az előirányzott költségvetési hiány módosításának szükségessége.

A kormány 2012. októberben két egyenlegjavító csomagról döntött.

Az első október 5-én jelent meg, mely szerint a tervezett intézkedések 2013. évi egyenlegjavító hatása összesen 397 milliárd Ft, a Munkahelyvédelmi akcióterv 255 milliárd Ft költségvetési bevételt csökkentő hatásával szemben. A tervezett intézkedések hatására az előirányzott államháztartási hiány 2012-ben és 2013-ban is 2,7%-ra módosul. [Forrás: „EDP Végrehajtási Jelentés (2012. október)” – Kormány honlapja, 2012. október 5.]

Az Európai Bizottság október 15-i levelében jelezte, hogy a magyar kormány 397 milliárd Ft-os egyenlegjavító intézkedéseinek költségvetési hatását csak kétharmad részben tartja megalapozottnak, és további lépések híján 3,7-3,9%-ra becsüli a 2013. évi GDP-arányos költségvetési hiányt.

A nemzetgazdasági miniszter a második egyenlegjavító csomagot október 17-én jelentette be, mely szerint 367 milliárd Ft összegben újabb intézkedésekről döntött a kormány. [Forrás: Kormány honlapja, 2012. október 17 – „Költségvetési kiigazítás – Hét újabb intézkedésről döntött a kormány”]

Az egyenlegjavítást célzó intézkedésekről a módosító indítványokat az Országgyűlés költségvetési bizottsága november 8-án, 19 módosító javaslata között nyújtotta be.

A vállalkozókat érintő javaslatok között szerepelnek pl. a természetbeni juttatásokat, az átalányadózást, a szakképzési hozzájárulást érintő módosítások, a béren kívüli juttatások után az eho 10%-ról 14%-ra emelése, az iparűzési adónál 500 millió Ft-ot meghaladó árbevétel esetén az elábé eddiginél kisebb mértékű levonása, a tranzakciós illeték emelése, valamint 2013. áprilistól a pénztárgépek és a NAV online öszszekötése; továbbá: a nyugdíjjáruléknál a járulékplafon eltörlése. [Forrás: Országgyűlés honlapja – Költségvetési bizottság 2012. november 8-án benyújtott módosító javaslatai]

[L]

LAPZÁRTA UTÁNI HÍR. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2012. november 12-ei tájékoztatójában közli azokat a nyomtatványokat is (T101, T101E, T201T) amelyeken a működő vállalkozások a kisadózó vállalkozások tételes adóját bejelenthetik, és amelyek várhatóan december 1-jétől lesznek elérhetők.

(Forrás: NAV honlapja – Bejelentkezés a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá)